A mai napon idomulva a fesztivál tematikájához a béke, a kölcsönös együttélés és egymás elfogadása került górcső alá.
Ennek keretében a pszichológus divízió tagjaival beszélgettünk arról, hogy hogyan is zajlik a munkájuk, ha a segítségüket kérik az ellátás során.
Első körben fontos leszögezni, hogy itt csak pszichológus hallhatók, valamint végzett pszichológusok alkotják a divíziót. Ezzel is biztosítva, hogy a fesztiválozók a lehető legjobb ellátást kapják minden szinten. A beszélgetések során elmondták, hogy egy fesztiválon dolgozó pszichológust nagyon nem úgy kell elképzelni, mint ami az emberek fejében él, valamint a feladatok is ellentétesek a hagyományos értelemben vett mindennapi munkájukkal. A fesztiválon nem az a fő konfliktus, hogy “anyu nem szeret”, hanem mondjuk egy-egy pánikroham esetén az illetővel meg kell beszélni, hogy mit is érez és hogy ez teljesen normális ebben a helyzetben. Van olyan is amikor valakiben tudatosul, hogy az a társaság akivel érkezett és akiről úgy gondolta, hogy minden percüket együtt fogják tölteni, hírtelen szétválik. Az illető ott marad egyedül százezer ember között és ez sokak számára felelmetes tud lenni.
Ez természetesen csak egy-egy kiragadott eset, de így már jobban átlátható, hogy a munkájuk nagyrésze krízis pszichológiai. Ha úgy látjátok, hogy valakinek szüksége van hasonló segítségre, keressétek fel a lélek ambulanciánkat, ahol nagy hozzáértéssel fogják kezelni a helyzetet.
Mi pedig akik nem vagyunk pszichológusok türelemmel és odafigyeléssel tudunk segíteni a helyzeten. Ha pánikoló fesztiválozóval találkoztok, mindenek előtt próbáljátok megnyugtatni és éreztetni vele, hogy biztonságban van.
Tymcsuk Dorina
